Ipar 4.0
Napjainkban az ipar 4.0 egy olyan hívószóvá vált, mely egyre több helyről köszön vissza. A forradalomnak, melyre számos helyen a 4. ipari forradalomként is utalnak, alapja az a csúcstechnológiákat használó stratégia, amely szerint a jövő gyártási folyamatait a számítógépesítés, digitalizálás és az automatizálás fogja jelenteni. A célja, hogy elősegítse ezen irányok fejlesztését, és a módszerek átvételét a feldolgozóiparban.
A régebbi ipari forradalmak formái is óriási hatást gyakoroltak a gyártási folyamatokra és a gazdaságra, a mindennapokra és a közvetlenül nem érintett emberekre is kifejtették hatásukat. Vajon milyen hatásai lesznek az ipar 4.0-nak?
Az 1. ipari forradalom: gépesítés gőz- és vízenergiával (18. század)
A 2. ipari forradalom:
tömeggyártás és összeszerelősorok (19. század)
A 3. ipari forradalom: részleges automatizáció (’70-es évektől)
A 4. ipari forradalom: Big Data (napjaink)
Automatizált gyártási megoldások
A gyártásautomatizálási folyamatok a kapacitások jelentős növekedését fogják eredményezni. Azáltal, hogy felesleges munkaciklusokat vonnak össze vagy iktatnak ki, gyorsabbá tehetők mind a tervezési, mind a gyártási folyamatokat, és a hibák minimalizálhatók.
A platformok integrációja is ebbe az irányba mutat: termékkonfigurátorok (CustomX, Configurator 360), felhő alapú tervező programok (Fusion 360), és integrált CAM szoftverek (Delcam és HSM) kombinációjával hatékony és átfogó megoldások jöttek létre a gyártás munkafolyamataihoz.
2,5, 3 és 5 tengelyes megmunkáló gépek számára is lehetséges az automatikus kódgenerálás. Ez drasztikusan csökkentheti a CNC gépek kezelésének nehézségeit, és az ehhez szükséges szaktudást, így könnyebbé válhat a műhelyek kapacitásának bővítése és a termelékenység javítása. Az automatizálás számos termék esetében jól alkalmazható, lemezalkatrészek, gépelemek, előregyártott épületek vagy építőipari termékek esetében.
Az ipar 4.0 és az automatizált gyártás 4 fő alapelve:
- Átjárhatóság: a gépeknek, eszközöknek és az embereknek lehetővé kell tenni, hogy egymással szabadon kommunikálhassanak.
- Az információ átláthatósága: az információs rendszereknek képesnek kell lenniük digitális vagy virtuális másolatok készítésére a fizikai világból.
- Technikai segítségnyújtás: az emberi döntéshozatalt támogatni kell az adatok összesítésével, szimulációjával és megjelenítésével. A számítógépes rendszereknek mindennapi, nem értékbeli feladatokat kell vállalniuk.
- Decentralizált döntéshozatal: a kiber- és információs rendszerek azon képessége, amivel a magasabb szintekre csak a magasabb hozzáadott értéket igénylő feladatok kerülnek továbbításra.
